Galaxy Note 10.1 LTE teszt – kézírás LTE-vel

Szutor Ferenc, 2013. június 5. 10:17

A Galxy Note 10.1 első ránézésre nem sokban különbözik a Galaxy Tab 10.1 -től. Az elnevezésben található 4 betűn túl az a differencia, hogy az utóbbihoz egy tollat is adnak, illetve támogatja az LTE szabványt, ami manapság a leggyorsabb mobilhálózati adatátviteli technológia. Nézzük, hogyan teljesít!

Felszereltség, működés

Első ránázézésre a Note 10.1 és a Tab2 10.1 nem sokban (na jó szinte semmiben sem) különbözik. A belső már annál inkább. Ezt az is jelzi, hogy a Note a Tab 2-nél is nehezebb, 590 gramm. Ez bizony súly. Persze valahova tenni kellett a ceruzát, illetve nyilván sokat nyom a latba az 1.4 GHz-es quad core processzor, a 2GB RAM, illetve 5 megapixeles hátsó (vakus) és az 1.9 megapixeles első kamera.

Nagyjából ezzel a végére is értünk a különbségeknek ebből a szempontból. Persze a két készülék debütálása között eltelt kb. fél év, és a tudatosan az elődjénél magasabbra történő pozícionálás pont ennyit követel.

 

 

A Note 10.1 LTE fedélzetén egyébként az Android 4.1 Jelly Bean rendszer szaladgál, méghozzá elég gyorsan. Ezt el is várhatjuk ebben az árkategóriában, ezekkel a hardverekkel.

A hátlap alatt megbújó 7000mAh kapacitású akkumulátor használattól függeőn 1-2 napot bír ki egy feltöltéssel. Ez teljesen rendben van, legalábbis a jelenleg piacon lévő táblagépekhez viszonyítva.

S Pen

Ami számomra újdonság volt, az a toll. Persze rövidebb ideig használtam már Galaxy Note mobilt, de ott bármennyire is próbáltam megerőltetni a fantáziámat, nem tudtam pontosan mire is lenne nekem jó egy ilyen eszköz. Célszoftverek használatához talán jó lehet, de a mindennapi életben? Talán velem van a baj.

A Note 10.1 kijelzője viszont elég nagy hozzá, hogy tényleg ki lehessen rajta használni az S Pen adottságait. Már akinek van ilyen jellegű érzéke, csak annak. Én személy szerint két pálcikaember, és néhány nehezen olvasható szó után rájöttem, hogy már szinte egyáltalán nem tudok kézzel írni, legalább is töredék sebességgel ahhoz képest, mint amit egy (akár virtuális) billentyűzeten elérek.

 

 

De ez szintén az én hibám. Az eszköz sokszor a számomra is olvashatatlan szövegből is sikerrel szintetizálta a tartalmat. Arra is figyeltek a Samsung mérnökei, hogy könnyű legyen a váltás az egyes beviteli módok között, és ha kimozdítjuk a tollat a készülék hátlapjából, automatikusan megjelenik egy új menüsor, ami támogatja a kiegészítő használatát.

Szóval, akinek ilyen irányú igényei vannak, és a kézügyessége túlmutat a pálcikák rajzolgatásán, egészen jól tudja majd használni a tabletet, mint ceruzás jegyzetfüzetet.

Nézzük az LTE-t!

Maga a szó az angol Long Term Evolution -ből keletkezett némi öniróniával. Az elmúlt alig néhány évben annyi új technológia jött ki ezen a fronton, hogy már nem tudtak milyen nevet kitalálni, így lett "hosszú távú fejlődés" a jelenlegi átvitel neve, amit 4G-nek is hívnak. Már várom a hosszú távú fejlődés 2-3-4 stb. elnevezéseket! Elsőként Osloban és Stockholmban vezette be a helyi szolgáltató a technológiát még 2009 decemberében. Hazánkban 2012. január 1-től érhető el hivatalosan, persze a tornyokat folyamatosan szerelik fel a megfelelő eszközökkel és szoftverekkel.

A technológia elméleti adatátviteli maximumáról eltérően nyilatkoznak a források. Az biztos, hogy valahol 326 Mbit környékén van. (Az összehasonlítás kedvéért az elődnek tekinthető HSDPA+ szolgáltatás hasonló értéke 21 Mbit). A számadatokból is látható tehát, hogy itt nem kis sebességnövekedésről van szó. Már ha megy egyáltalán.

Az LTE-ről azt hallottuk, hogy jelenleg kevés helyen érhető el, nem is feltétlenül működik rendesen, meg eleve olyan kezdetleges az egész. Én sem vártam tőle sokat, amikor itthon korántsem laboratóriumi körülmények között tesztelésbe kezdtem.

 

 

Már használat közben is éreztem, hogy valami „nem oké”. Bekapcsolt WiFi-vel lassabban jön a tartalom, mint mobil hálózaton. Hogy gyanúmat beigazoljam, telepítettem a SpeedTest alkalmazást, ami igen hamar szembesített a tényekkel. Az LTE 3x gyorsabb sebességet produkált az amúgy igen gyenge jelerősségű hálózaton, mint a WiFi (a routertől fél méterre). Nem is a konkrét számok a fontosak, és persze az ADSL-em is ki tudja milyen sebességre képes. De önmagában azt az élményt, hogy a "falból" jövő internetnél ennyivel gyorsabb a mobilos adatátivel, érdemes átérezni. Már csak a poén kedvéért mértem meg az iPhone 4-emen a 3G sebességét. Na igen, nem gyors.

Itt tart a technológia. Kinek kell már kábel? Kíváncsian várom a hosszú távú fejlődés következő fázisait:)

Összegzés

A Galaxy Note 10.1 LTE egy fürge, jól használható androidos táblagép, mellyel már kiaknázhatjuk az LTE adatátvitel előnyeit is. Ennek persze megvan az ára, amit az extra funkciók és alkalamzások (S Pen toll, S Jegyztet app, Samsung Apps stb.) próbálnak ellensúlyozni.

 

Galaxy Note 10.1 LTE – Specifikáció

Méret, súly: 262 x 178 x 9 milliméter, 590 gramm

Operációs rendszer: Android 4.1 Jelly Bean

Kijelző: 10,1 hüvelykes, 1280 x 800 pixel felbontású PLS LCD (149ppi)

Processzor: 1,4GHz-es, négymagos Exynos 3314 CPU, Mali 400MP GPU

Memória: 2GB RAM, 16/32/64GB belső tárhely, microSDHC kártyafoglalat

Csatlakozás: A-GPS, Bluetooth, WiFi, HSPA+, LTE, microUSB

Kamera: 1,9 megapixeles elöl, 5 megapixeles (AF, LED segédfénnyel) hátul

Akkumulátor: 7000mAh kapacitású Li-ion

Egyéb: S Pen stylus, extra szoftverek (S jegyzet, Samsung Apps, Smart Remote, Polaris Office stb.)